fbpx

Mindent a kriptovalutákról!

Németh Ádám

Németh Ádám

Facebook
Twitter
LinkedIn
kriptovaluta

Tartalomjegyzék

Az elmúlt pár évben eljutottunk oda, hogy nem lehet sehol gazdasági híreket olvasni úgy, hogy ne futnánk bele egy hírbe a Bitcoinról, vagy más ismertebb kriptovalutáról. Felmerülhet viszont jogosan a kérdés, hogy mi is egy kriptovaluta? Honnan jött és miért jó nekünk, hogy egyáltalán létezik? Ebben a cikkben összegyűjtöttem a leggyakrabban előforduló kérdéseket a kriptopénzekrők, hogy ezekre mind egy helyen választ találhassunk.

Mi az a kriptovaluta?

Kezdjük talán a leglogikusabb kérdéssel, hogy mi is egy kriptovaluta? Már mielőtt belekezdenénk, érdemes megjegyezni azt, hogy sajnos magyar nyelven itt egy félrefordítás történt. “Félrefordítás?” – kérdezhetnénk, teljesen jogosan.

Igen. Angolul a kriptovalutákat a “Cryptocurrency” kifejezéssel illetjük, aminek az első fele a kriptográfiából, azaz a titkosítással foglalkozó tudományágból, míg a második fele a currency-ből, azaz a fizetőeszköz szóból ered. Itt jött a probléma, mivel nálunk a fizetőeszközöknek 2 megnevezése van, a fizikai, azaz a valuta és a digitális, azaz a deviza.

Az pedig teljesen egyértelmű, hogy a kriptopénzek világában kevés fizikai fizetőeszközről beszélhetünk, így a helyes megnevezés a kriptopénz, vagy kriptodeviza, esetleg a kriptoeszköz, ha befektetési szándékkal hivatkozunk rá.

A kriptoeszközök listáját a CoinMarketCap, vagy a CoinGecko oldalán tekinthetjük meg. 

Mi az a kriptográfia?

A kriptográfia egy titkosítási módszer, vagy protokoll, amivel üzeneteket tudunk biztonságosan eljuttatni úgy, hogy közben senki se tudja elolvasni őket. 

Kriptográfiában létezik egykulcsos és kétkulcsos titkosítás is. Az egykulcsosnál ugyanazt a kulcsot használjuk az üzenet kódolásához és dekódolásához, míg a kétkulcsos titkosításnál a küldőnek van egy nyílvános (public) kulcsa és a fogadónak egy titkos (private) kulcsa. A nyílvános kulcshoz bárki hozzáfér, míg dekódolni csak meghatározott emberek tudják az üzenetet.

A kriptopénzeknél használt egyik legnépszerűbb kriptográfiai módszer a “hasítás” (angolul: hash). Egy hasított érték minden blokk ellenőrzése után legenerálódik, és az új blokkhoz adódik.

A kriptográfiai hasítás jellemzői:

  • Adott üzenetnek mindig ugyanaz a hasított értéke
  • Az üzenetben bármilyen változás a hasított érték változását eredményezi
  • Az eredeti üzenetet nem lehet kitalálni/visszafejteni a hasított értékből
  • Gyors és hatékony algoritmus

 

A titkosított kódolás szerepe a blokkláncban:

  • A blokkláncoknál a kriptográfia fő feladata a felhasználók adatainak védelme és azok megvédése a külső módosításoktól
  • A blokklánc technológia egykulcsos és kétkulcsos algoritmusokat is használ
  • A kétkulcsos titkosítással biztosítja azt, hogy a privát kulcsunkhoz való hozzáférés nélkül más ne indíthasson a nevünkben tranzakciókat

 

Miután a kriptográfia fő szempontjait átvettük, nézzük is meg, hogy mi is pontosan a blokklánc technológia.

Mi az a blokklánc?

A blokklánc egy digitális főkönyv, ahol a hálózaton végrehajtott összes tranzakció megtalálható, visszakereshető. Ezeket a tranzakciókat az algoritmusok blokkokba rendezik, hitelesítik és egymáshoz csatolják, így alkotnak láncot.

A blokklánc technológia egy titkosított adatbázis struktúra is, amit először 1991-ben írt le 2 tudós, viszont ennek gyakorlati használatáig egészen 2009-ig kellett várni, amikor Satoshi Nakamoto álnéven egy ismeretlen személy/csoport alkalmazta a technológiát az első decentralizált fizetőeszköznél és annak hálózatánál, a Bitcoinnál.

Mi a decentralizáció?

A decentralizáció az egyik legfontosabb tulajdonsága a blokklánc projekteknek. A Bitcoin és az Ethereum is úgy indultak, hogy alternatívát akartak nyújtani a centralizált, azaz központosított rendszerekre.

Napjainkban összességében elmondható, hogy a szolgáltatások és cégek egyre központosítottabbak, köszönhetően annak, hogy a piacvezető vállalatok felvásárolják a versenytársaikat, így idővel pár nagyvállalat fogja irányítani az egész piacot (lásd: Volkswagen az autópiacon, Disney filmgyártásban, vagy Nestlé az élelmiszereknél).

Az első kripto projektek célja a pénzügyek decentralizációja volt, aminek két fő iránya van jelenleg:

  • A fizetőeszköz decentralizációja
  • A pénzügyi szolgáltatások/platformok decentralizációja


A fizetőeszközökre alternatívaként az egyik legnépszerűbb megoldás a Bitcoin, viszont itt még volatilitással kell számolni, amíg nem kezdi el többmilliárd ember használni és az árfolyama nem áll be egy stabilabb szintre. Megoldás lehet még sok elmaradott országban egy fejlettebb ország fizetőszközének az árfolyamát követő coinok, amiket stablecoinoknak nevezünk. Ebből a legismertebbek a BUSD, USDC és USDT. Ezek még centralizáltak, viszont pont emiatt az ezekre való átállás is valamivel egyszerűbb, gördülékenyebb.

Pénzügyi szolgáltatások terén beszélhetünk központosított pénzügyekről, azaz CeFi (Centralized Finance), és decentralizált pénzügyekről, azaz DeFi (Decentralized Finance). A decentralizált pénzügyek terén jelentek meg decentralizált tőzsdék is, ahol kriptoeszközökkel kereskedhetünk, ezeknek a gyűjtőneve a DEX, azaz Decentralized Exchange.

Pár példa központosított tőzsdékre:


Pár példa a decentralizált tőzsdékre:

  • PancakeSwap
  • UniSwap
  • SushiSwap


További decentralizált tőzsdéket találhatunk a
CoinMarketCap oldalán.

Hol használhatjuk a kriptopénzeket?

A kriptopénzeket felhasználási módjuk szerint is megkülönböztethetjük, amik közül a következők a leggyakoribbak:

  • Fizetőeszköz: stablecoinok, Bitcoin és más alternatív fizetőeszközt biztosító tokenek.
  • Kormányzati token: az adott kriptopénz saját blokkláncán biztosít szavazati jogokat.
  • Utility token: a blokkláncon történő interakciókért kapjuk, vagy fizetünk vele.
  • NFT: digitális tárgyhoz társít tulajdonjogot. Felhasználható digitális művészeteknél, videójátékoknál, vagy belépők/tagságok értékesítésénél.


Ez persze nincs kőbe vésve, a legtöbb kripto tőzsde saját bankkártyát is biztosít, amivel sok utility és kormányzati tokent használhatunk fizetőeszközként is. 

Ilyen kripto fedezetű kártyák közül a Nexo kártyáját én is használom.

Hol tárolják a kriptopénzeket?

Kriptopénzeink tárolására sokféle módszer létezik. A legtöbb kripto tőzsde és centralizált platform biztosítja a lehetőséget arra, hogy tároljuk ott kriptoeszközeinket, viszont ez persze magával hozza a kockázatát annak, hogy ha őket feltörik, megtámadják, akkor a mi kriptoeszközeink is elveszhetnek.

Vannak olyan platformok, akik azzal próbálják ezt a kockázatot csökkenteni a felhasználó számára, hogy biztosítást kötnek harmadik felekkel, hogy egy támadás esetén a felhasználók visszakaphassák az elvesztett kriptopénzeik értékének egy részét, vagy teljes egészét. Erre egy példa a Nexo 775 millió dolláros biztosítása is.

A kriptopénzek tárolásának legbiztonságosabb módjai a kripto walletek, azaz pénztárcák:

  • Hot Wallet: interneteléréssel rendelkező szoftveres pénztárcák.
  • Cold Wallet: pénztárcák, amik nem csatlakoznak az internetre.


A walletekhez legtöbbször egy “seed phrase” is tartozik, ami véletlenszerű szavak sorrendje. Ezzel a sorozattal tudjuk visszaállítani a pénztárcánkat, ha valami történne az eredeti eszközzel, amin tároltuk.

Legálisak a kriptopénzek?

A kriptopénzek legálisak Magyarországon. A magyar jogszabályok szerint a kriptoeszközök olyan értéket, vagy jogokat megtestesítő digitális eszközök, amik elektromosan átruházhatók, tárolhatóak.

A kriptopénz kereskedésből származó jövedelem adóköteles, aminél a profit után 15% személyi jövedelemadót kell fizetni. Továbbá nem kell adót fizetni, ha a jövedelem nem haladja meg a minimálbér 10%-át. 

További információt találsz a kriptoeszközök adózásáról a NAV ezen oldalán.

Hol vásárolhatunk kriptopénzeket?

Kriptopénzeket centralizált és decentralizált kripto tőzsdéken vehetünk. Ezek olyan platformok, ahol a felhasználók egymás között cserélhetik kriptoeszközeiket az aktuális árfolyamokon.

A legjobb platformok kriptopénzek vásárlására a Binance, ByBit, Coinbase és Nexo.

Szerezz a Nexo platformján 10 ezer forintos regisztrációs bónuszt 4 egyszerű lépésben!

  1. Regisztrálj ezen a linken
  2. Utalj be a platformra legalább 100 dollár összegben
  3. Várj 30 napot
  4. Zsebeld be a jutalom 10 ezer forintod

Hogyan kereshetünk pénzt kriptodevizákkal?

Kriptopénzekkel több lehetőségünk is van arra, hogy pénzt keressünk. Ezek közül az első időtávtól függően a befektetés, vagy kereskedés, ahol a fő cél, hogy veszünk egy kriptopénzt 1000 forintos árfolyamon, majd eladjuk, amikor az árfolyam emelkedett és profitot realizálunk.

Másik gyakori lehetőség még a kriptoeszközök lekötése (angolul: “Staking”), ami két célt szolgálhat:

  • Egy lekötés alapú (Proof-of-Stake) hitelesítéssel működő blokklánc fenntartását,
  • Likviditás biztosítását egy cég számára.


Befektetéshez/kereskedéshez népszerű platformok a Binance és a ByBit, míg kriptoeszközök lekötésére a Nexo és Binance nyújt jó lehetőségeket.

GY.I.K.

A kriptodevizák olyan digitális eszközök, amik tulajdonjogot, vagy értéket testesítenek meg és elektronikusan átruházhatóak a blokkláncon keresztül.

A legújabb jogszabályok szerint a kriptodeviza kereskedésből származó bevételünk után a profit 15%-ra kell SZJA-t fizetnünk. További részletek a NAV oldalán.

Magyarországon a kriptopénzek kereskedése és bányászata is teljesen legális, jogszerű.

Kriptodevizákat kripto tőzsdéken vásárolhatunk. Ezek közül a népszerűbbek a Binance, Coinbase, vagy a Nexo felületei.

Ha érdekelnek a kriptoeszközök és szeretnél értesülni a legújabb hírekről, piaci elemzésekről, akkor ne felejts el feliratkozni a hetente érkező kripto hírlevelemre!

Tartalomjegyzék